”Zöld üzlet” podcastunkat

Amennyiben az Európai Unió el szeretné érni kitűzött célját, hogy 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon, akkor ebben a magánszektornak is ki kell vennie a részét. Tulajdonképpen az egyik főszereplőnek kellene lennie ebben a játékban - különösen annak a 23 millió kis- és középvállalkozásnak, amelyben több mint 80 millió embert foglalkoztatnak, és amelyek az európai GDP mintegy felét adják.
 
Annak érdekében, hogy jobban jobban megértsük, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a magánszektornak az éghajlatváltozással kapcsolatos átállás folyamatában - hogyan érinti tevékenységüket a klímaváltozás, és milyen szerepet töltenek be az unió éghajlatváltozásra irányuló terveiben, rádióhálózatunk a vállalkozások képviselőit és szakértőit szólaltatta meg.
 
Image: Shutterstock

Földi pokol vagy hűvös oázis? Legújabb epizódunkban azt vizsgáljuk meg, vajon milyen várostervezésre van szükség ahhoz, hogy városaink alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozáshoz.
 
 
Image: Shutterstock

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az emberiség egyik igen fontos szövetségese a fa.
 
 
Image: Shutterstock

A közösségi életforma egyre népszerűbb az Európai Unióban. Vajon a közösségi társasházak utat törhetnek maguknak egy új, költséghatékonyabb és társas érdekeket képviselő életforma elérése érdekében?
 
Image: Shutterstock

A házi kedvencek egyre nagyobb teret hódítanak, gyarapszik az állatgondozási kedv - legyen szó macskáról, kutyáról, teknősről vagy épp papagájról. Az európai állateledel-ipar 2021-es statisztikái szerint ma már 90 millió háztartás - az EU háztartásainak kishíján a fele – rendelkezik háziállattal. Az emberekhez hasonlóan a háziállatok is termelnek hulladékot.
 
Image: Shutterstock

Az emberek többsége bizonyos mértékben hajlandó változtatni mindennapi szokásain annak érdekében, hogy megakadályozza a további klímaváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és a környezet pusztulását. De vajon ez esetben mit takar a “bizonyos mértékben” kifejezés? Hol vannak a határaink akkor, amikor kompromisszumokat kell kötnünk a mindennapokban?
 
Image: Shutterstock

A mai ötletek lehetővé teszik a holnap világának, hogy választ adjon a jelenlegi éghajlati, környezeti és energiaválságra. Habár az újítások terén nem hagyatkozhatunk kizárólag a technológia varázslatára, néha már egy apró kis innováció is nagy változást eredményezhet...
Ezen a héten az Euranet Plus újságírói olyan európai tervezőkkel, építészekkel és kreatív újítókkal, alkotókkal beszélgetnek, akik már most a holnap világában járnak.
 
 
Image: Shutterstock

Ökológiai lábnyomunk csökkentésére irányuló törekvések érájában alapvető fontosságú, hogy termékeink teljes életciklust élvezzenek, mielőtt még ártalmatlanítanánk azokat. Végül azonban mindennek lejár a szavatossági ideje, így a helyes hulladékgazdálkodás kiemelt jelentőséggel bír. 
A mérgező és veszélyes hulladékok esetében még nagyobb a tét, hiszen amellett, hogy rossz hatással vannak a bolygóra és annak minden lakójára, sokkal bonyolultabb a kezelésük: nehezebb a szétválogatásuk, drágább a besorolásuk, és nagyobb kihívást jelent a megfelelő újrahasznosításuk.
 
Image: Shutterstock

Európában az elmúlt 50 évben megduplázódott a halfogyasztás, hiszen az emberek rájöttek arra, hogy sokkal egészségesebb és környezetbarátabb, mint a hús. Ez a tendencia sok esetben túlhalászásához vezetett, azonban ezzel párhuzamosan nem javult a halászok életminősége, akik unió szerte az éghajlatváltozással, a halállományok kimerülésével, a környezetszennyezéssel és az energiaválsággal kapcsolatos nehézségekkel küzdenek.
 
Image: Shutterstock

Az EU-ban a közlekedés felelős a teljes uniós szén-dioxid-kibocsátás majdnem 30 százalékáért, amelynek 72 százaléka a közúti közlekedésből származik. Az EU elkötelezett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. Egyik legfontosabb célja, hogy az 1990-es adatokhoz képest 2050-re a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás mértékét 90 százalékkal csökkentse.
 
Image: Shutterstock