”Zöld üzlet” podcastunkat

Gyermekként általában olyan illúziónk van, hogy a Föld egy igazi paradicsom. A világ tele van madarakkal, vadállatokkal, pillangókkal és buja, csupazöld környezetben mindannyian harmóniában élünk... A valóság viszont az, hogy a világ nagy része, talán nem is állhatna távolabb ettől. A Természetvédelmi Világalap kétévente megjelenő Élő Bolygó jelentése átfogó áttekintést nyújt a biológiai sokféleség és a bolygó egészségének globális tendenciáiról. A 2020-as jelentés megkongatta a vészharangot.
 
Image: Shutterstock

Nem vitás, a bulik arra szolgálnak, hogy jól érezzük magunkat és kiszakadjunk a szürke hétköznapok kötöttségéből. Vajon az, ha elengedjük magunkat, azt jelenti, hogy mindent elengedünk, beleértve a környezetvédelmi meggyőződésünket is?
 
Image: Shutterstock

Hogy milyen étel kerül holnap a tányérunkra, mai társadalompolitikai döntéseink függvénye. Ezt egyebek mellett a demográfia, az egészségügy, a kereskedelem, a geopolitika (amire az Ukrán válság is emlékeztet) és mindenekelőtt az éghajlatváltozás befolyásolja.

"Bárcsak repülhetnék"... ez minden gyermek álma. Az álom azonban egyre inkább rémálommá válik, hiszen a repülés napjainban már az éghajlatváltozás egyik fő okozójának tekinthető.

Nem vitás, hogy a higiéniai fejlesztések egészségünk javulását eredményezték, de vajon a mind tisztább életre való törekvéseinknek lehetnek árnyoldalai is? , Megtaláltuk-e a megfelelő egyensúlyt a higiénia és a természet között?Green Deal podcastünk ezen epizódjában az Euranet Plus újságírói a fertőtlenítés veszélyeit boncolgatják, és megkérdőjelezik a régi mondást, miszerint a „tisztaság az istenfélelem mellett van”.

Napjainkban, amikor a szükséges élelmiszer biztosítása mindennél fontosabb, Európának valóban szüksége van a gazdák új generációjára. Vajon mi lehet a fiatal gazdák számára csábító a szóbanforgó ágazatban?

Az éghajlatváltozás tagadása nem új kortünet, az elmúlt években mégis hatalmas változás tapasztalható e téren. Milyen ismérvei vannak napjainkban, kik a legfogékonyabbak rá, és hogyan tudunk fellépni ellene, ha ez egyáltalán lehetséges? Ezeket az igencsak kényes kérdéseket tették fel újságíróink szerte az Európai Unióban.

Küzdjünk az éghajlatváltozás ellen, vigyázzunk a környezetünkre, legyünk fittek és egészségesek, csökkentsük az importált fosszilis tüzelőanyag-függőségünket… Ezek mindennapjaink követelményei. Milyen konkrét lépéseket tehetünk mi magunk a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében?

Az úgynevezett megosztásos vagy közösségi gazdaság kölcsönzési módjaival lehetővé teszi az áru hatékonyabb felhasználását és a takarékoskodást. Ennek tudható be, hogy egyre több európait vonz ez az új fogyasztási mód.

Az internet forradalmasította a kommunikációt, a munkát, a játékokat, a vásárlást, a számlafizetést és az információszerzést. Ennek ellenére egyre többen kongatják a vészharangot a digitális kényszerűségének környezeti hatásai miatt. Munkatársaink több európai ország szakértőjét és fogyasztóit kérdezték arról: jót vagy rosszat tesz-e bolygónknak a digitalizáció?