”Zöld üzlet” podcastunkat

Európában az elmúlt 50 évben megduplázódott a halfogyasztás, hiszen az emberek rájöttek arra, hogy sokkal egészségesebb és környezetbarátabb, mint a hús. Ez a tendencia sok esetben túlhalászásához vezetett, azonban ezzel párhuzamosan nem javult a halászok életminősége, akik unió szerte az éghajlatváltozással, a halállományok kimerülésével, a környezetszennyezéssel és az energiaválsággal kapcsolatos nehézségekkel küzdenek.

Egy 2019-es kimutatás szerint az EU-ban a közlekedés felelős a teljes uniós szén-dioxid-kibocsátás majdnem 30 százalékáért, amelynek 72 százaléka a közúti közlekedésből származik.Az EU elkötelezett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. Egyik legfontosabb célja, hogy az 1990-es adatokhoz képest 2050-re a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás mértékét 90 százalékkal csökkentse.

Valentin-nap alkalmából, amelyet egyre gyakrabban a naptárakban is megjelölnek, újságíróink virágüzletekbe látogattak el, hogy többet megtudjanak az Európai Unió virágajándékozási kultúrájáról.

Amennyiben rászánjuk magunkat az energiahatékonysági felújításokra több legyet ütünk egy csapásra: előmozdítjuk az energiabiztonságot, mérsékeljük az energiaszegénységet, csökkentjük az éghajlatváltozást, elősegítjük a gazdasági fejlődést és takarékoskodunk is.
Vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy az építőipar, mind az energiafogyasztás, mind a klímavédelem terén mennyire fontos tényező: az EU végső energiafogyasztásának 40%-áért, CO2-kibocsátásának 36%-ért felelős.

Nyakunkon az ünnepi szezon, és már most mindenki azzal van elfoglalva, hogy feldíszítse otthonát és mindent beszerezzen a nagy napra, a csomagolópapírtól kezdve a fényfüzérekig, tűzijátékokig és karácsonyfákig. Karácsonyi szokásaink által azonban sokféle hulladék termelődik, aminek környezeti hatása is jelentős lehet. Legújabb epizódunkban újságíróink olyan emberekkel beszélgetnek, akiknek számos javaslata van arra vonatkozóan, hogyan ünnepelhetnénk fenntarthatóbban.

Gyakran halljuk, hogy a nők az élen járnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Amennyiben ez az állítás igaz, miért van így? Némelyek szerint azért, mert a nőket jobban sújtja természeti környezetünk romlása; mások szerint egyszerűen csak jobban összeforrtak az anyatermészettel.

Nem fér hozzá kétség, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek világszerteegyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Az Európai Unió zöld megállapodásának- amely a zöld átállást helyezi előtérbe - legfőbb prioritása az éghajlatváltozásokainak enyhítése. Éppen ezért az uniós országok fel kell készülniük arra, hogyolyan stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek révén a lakosság könnyebben tudalkalmazkodni az éghajlatváltozás kövekezményeihez.

Európa geopolitikai kitettsége mindinkább függetlenedésre késztet - ha a különlegesen fontos nyersanyagkitermelésben  önellátó szeretne lenni, méltányos áron fel kell vállalnia a környezeti és társadalmi ráhatásokat.

Állhat-e az anyatermészet szolgálatában a közösségi média? Vagy az csak az anyagiasság és a fogyasztás népszerűsítését szolgálja, ahelyett, hogy az éghajlati válság által követelt társadalmi változásokra törekedne? Ezekre a kérdésekre keresi a választ páneurópai újságíróhálózatunk ezen epizódjában.

Az Unióban egyre többen fordítanak hátat a politikának, különösen a fiatalok körében. Úgy vélik a politikum lassan vagy egyáltalán nem reagál az éghajlati vészhelyzetre, azaz érdektelen. Ők más társadalmi szférákban, elsőként az alternatív intézményi hatalomnál, az igazságszolgáltatásnál keresik a lehetséges megoldásokat.